Népek
Age of Empires III
Peffy, 2006 április 18 kedd - 00:00:00
Spanyolok
A spanyolok megszimatolták az újvilágban lévõ arany mennyiséget. Barcelonai conquistador-ok hatalmas lépésre szánták el magukat. A királynõ nevében hajókat szereltek fel, és legénységet toborozva elindultak Kolumbusz Kristóf útvonalán.
A spanyolok a játék igazi aduászai. Páncélozott gyalogosaik és calvalry nevezetû lovasaik ellen igen nehéz a gyõzelmet kivívni nyílt terepen. A fõvárosuk a játék egyik legerõsebb központja, innen kiindulva gyárthatjuk az erõs pikeman-okat és formációkba rendezhetjük könyörtelen lovasainkat. Az arany megszállottjai elõnyösebb feltétellel indul, mint a többi nép.
Szépséges fõvárosuk Sevilla, ami nem a dzsungel közepére épült, hanem közel a partokhoz. A királynõnek felajánlott város méltán viseli az újvilág fõvárosa címet. Kiváló kereskedési lehetõséget nyújt és a hajók is gyorsabban szállítanak errefelé, mint a másik nációéké. Extra bonuszként kapunk új egységeket, mint például a Redolero-t, lándzsást és harci kutyát.
Mégis pikásaink lesznek a legcélravezetõbb egységünk. A mocsaras, lápos vidékeken könnyebben mozog, mint lovas társaik és formációkba gyûlve szinte áttörhetetlen falat tudnak létrehozni. Olcsó és bonuszként könnyen bánik el az épületekkel és a lovasokkal. Hátrányuk a lassúság, és a korai idõkben elég szervezetlenek.
Angolok
A dicsõséges Anglia kereskedelmi érdekbõl kutatta a késõbbi gyarmatait. Amerikával is e célja volt, ezért a Mayflower-rel érkezett telepesek és kicsiny kis katonaság már hatalmas városokat és kisebb erõdítményeket húzott fel. Mindent a királynõért és a dicsõséges birodalomért. Azonban a kialakult személyi szabadság késõbb veszélyeztette a mini államokat.
Gazdasági téren viszont az angolok az aduászok. A telepesek kifinomult és gyors termelése a mielõbbi utánpótlás segítõje. A telepesek azonban védelmükre fegyvert kaptak és pár lelkes ember helyõrséget alapított. Gyalogosként a muskétások szereztek hírnevet, míg a lovasság itt is, mint a Közép-Európában, a huszárság lett. Fõvárosuk technológiája a legkiemelkedõbb és hadihajó gyártásban is leveri minden társát a kontinensen. A Home City itt London, mely az anyaország fõvárosáról lett elnevezve. Körös-körül majorságokkal van teleépítve, ahonnan termelhetõek lesznek a telepesek. Erõs egységük továbbá az angoloknak a longbowman, vagyis a nagy nyíllal rendelkezõ íjászok és a Rocket nevezetû lövészek. Mégis az aduászok a muskétások, akik formációba rendezõdve folyamatosan változtatják soraikat. Viszont erõs sortüzük ledönti a legerõsebb cavalry támadást is. Viszont elég lassan mozognak és töltenek újra, és az ágyuk ellen védtelenek.
Franciák
A csigaevõk szintén felfedezés hiányában indultak el az új világ felé. Az angoloktól megfelelõ távolságra uralmuk alá vonták Kanadát. Kereskedelmük az anyaországgal igen jelentõs volt, sõt az õslakók is városokkal tarkították a francia térségeket.
A francia gazdaság lassan fejlõdik, de hatalmas méretei majd elõnyünkké válnak. A katonahiány miatt a parasztok képességeik a korai harcokban igen tekintélyes. Késõbb kifejlesztik a legerõsebb lovasságot a Cuirassier hadat. A franciák erõs hagyományt ápolnak az õslakosokkal szemben. Diplomáciailag könnyebb velük szövetségre lépni. Fõvárosuk Párizs, ahol a Coureurs nevezetû szuper telepesek laknak, akik nem csak a harcban, hanem földmûvelés terén is megállják a helyüket. Az aduászaink a Cuirassier-ek lesznek, és a kiképzett harci parasztok. A páncélos lovasok hatalmas ponti elõnnyel indulnak csatában és hosszú soraik széttörik a legerõsebb gyalogsági láncok, bár a pikemanok elleni gyõzelem erõsen izzadtságszagú lesz.
Portugálok
Ki ne ismerné Kolumbusz Kristófot, aki elõször a közeli szigetekre tévedt, ezzel mégis azt hitte, hogy Indiába csöppent, pedig az európai nép elõtt egy teljesen kifosztatlan, új világ hevert. A portugálok aranyéhségükrõl is éhesek voltak, ezért fõleg a régi inka területek közelében telepedtek le Dél-Amerikában.
Amerika igazi felfedezõi, igen erõs kiváltsággal indulnak a játék elején. Két városközponttal gyorsabban termelhetik a parasztokat és ezzel akármelyik népet könnyen leelõzik, mind gazdaság és katonaság terén is. De ne feledkezzünk meg a portugálok aljas húzásáról, a kémekrõl sem. A Spyglass nevezetû akciónk során kideríthetjük ellenségeink hadi- és gazdasági állapotát is. Erõs hadiflottájuk, gyorsan mozgó könnyûlovasaik ideálisak lesznek a változatos amerikai tájra. Legerõsebb fegyveresük, a lovas tüzér a Dragoon lesz. Fõvárosuk nem meglepõ, hogy Lisszabon lesz. Bonuszként kiemelni lehet a szállító vagonokat, melyekkel gyors és tökéletes kereskedelmi szállításokat bonyolíthatunk le. Bonusz egységként a Cacadore-k lesznek, kikrõl sokat még nem igazán tudunk.
A harcok ásza, a mozgó lõszerraktár, a Dragoon lesz a stratégiák legfõbb eszköze a portugáloknál. Erõsek és igen erõs veszteséget tudnak okozni a rájuk törõ lovasságnak. Egyetlen hátrányuk a muskétások pontos célzása. Mégis a könnyed pozíció váltás offenzívára késztethet minket.
Hollandok
A hollandok igazi zsíros bankárokként települtek be az új kontinensre, ezzel reményeik szerint jól megszedve magukat. Elsõ városuk a híres erõdítmény, New Amsterdam volt. De jöttek az angolok és megalapították New Yorkot.
A játék meg nem értett kereskedõ népe a hollandok igen nagy hátránnyal dobják be magukat a foglalásba. Limitált telepeseik és veszteségeket szenvedõ gazdaságuk megfontolásra készteti õket. Bankrendszerük és pénzverésük még is egyedülálló. A fõvárosuk ezért mindennél fontosabbnak érzi a védekezés és a gazdasági régiók kihangsúlyozását. Amszterdamban érhetünk el minden fontos fejlesztést, szóval elég gyakran kell ide visszatérnünk. A városban pénzért vehetünk telepeseket, de szerencsére a bankunk érméket visszahozza költségeinket. Különleges egységeik a követek, a békés megoldások hívei, a különleges lovas katona a gyors rajtaütésre és a Fluyt egységeink, akik szerepe még homályba burkolózik.
Fõ egységünk, a hollandok aduásza, az elõcsatározó lesz, a Skirmisher, mely erõteljes támadásaival minden gyalogost elsöpör. Erõssége és olcsósága miatt, a holland nép kedvencévé teszi õket.
Németek
A németek hatalmas katonasággal érkeztek e vidékre, hogy felkutassák a mendemondákból ismert Eldorádót. Mivel nem számítottak a kontinens zord körülményeire és az õslakosokra, ezért igen hamar csapdába estek. Egyetlen megélhetési lehetõségük a letelepedés lett.
A németek tehát igen szûkölködnek telepesekben, és ez a fõ kiváltó ok a gazdaságuk hanyatlásának. Szerencsére a paraszti seregek és az Uhlan-i lovasság megalapította városközpontot. Fõ erõsségük a játék elején kérhetõ zsoldosok, akik igaz pénzért dolgoznak, de elég jó munkát végeznek, még mielõtt beköszönt az igazi civilizációk kora. Fõvárosuk Berlin, ahonnan elérhetõvé válnak a telepesek vagonjai és az Uhlan vitézek. Bonusz egységként érdemes megemlítenünk ismét a vagonokat és a lovasokat, de a zsoldos sereg is elõnyünkre fog válni.
A játékunk német aduászai a Dopplesoldnerek, a zsoldosok. Betömörödött formációik feltörhetetlenek a lovasság szempontjából Hátrányuk a lassúság és hogy igen drágák. A többi gyalogossal nem igazán tudják felvenni a harcot, fõleg a lövészek támadásai ellen.
Oroszok
Õk az egyetlenek, akik nem az Atlanti-óceánon keltek át az új kontinens meghódítására. A Bering-szoroson keresztül már is a hideg Alaszkában találták magukat, ahol komolyan meggyûlt a bajuk az õslakosokkal. Ezért az amerikaiaknak eladták jutányos áron 1$-ért J.
A játékot sokkal több nyersanyaggal kezdik, mint a többiek, bár telepeseik száma nem méltó az orosz névhez. Gazdaságuk ezért kezdetben igen gyenge, a de a fókuszba állított termelés meghozza a várva-várt eredményeket. Az erõs orosz katonák egyediségükrõl és harci erényeikrõl híresek. Hadi szempontból mégis hatalmas erõt tudnak mozgósítani.
Fõvárosuk Moszkva a folyamatos paraszttermelésrõl és a halomra gyártott katonákról híres. Különleges egységeik a pikeman orosz megfelelõi a Streletek lesznek, a gyorslovasság koronázatlan királyai a kozákok lesznek és a nagybirtokosi harcosok, az opricsnyikok is szerepet kapnak a közelharcokban.
Az oroszok aduászai a játék legerõsebb egysége, a gránátosok lesznek. Minden támadást képesek lesöpörni, legyen szó lovas, vagy akár ágyús támadásról. Azonban ha igen közel érnek az ellenséges egységek, akkor igen nagy veszélyben vannak, mert gyenge védelmük igen korai elhalálozásra készteti õket. A további lényeges dolgok: az olcsósága, és az épületek elleni oszlopos támadás.
Oszmánok, törökök
A törökök a nagy világ foglalásukban tévedhettek az új kontinensre és a rájuk jellemzõ módon, csak egyikük maradhat ottan. A leggyengébb láncszem is távozni fog…
A törökök nagy elõnye a folyamatos paraszttermelés. Építhetünk mecsetet és több száz civil épületet, ezzel tovább fejlesztve a telepeseinket. Az oszmán birodalom Ázsia és Európa után erre a kontinensre is beteszi a lábát, és mindent elkövet, hogy a többi gyarmatosító népet kisöpörje az újvilágból. Elõnyükre lesznek gyors és kegyetlen harcosaik.
Fõvárosunk nem meglepõ, hogy Konstantinápoly lett. Elõnyként kapjuk a sorozatos paraszt-elõállítást, de valahogy több civiláziós bonuszt nem kap a muszlim nép. Különleges egységeik az Abus Gun nevezetû honvéd erõk, a puskák gyors kezelõik a janicsárok, az igazi könnyû lovasok a szpáhik és a Great Bombard nevezetû gránátos erõk.
Az igazi fenyegetést az Egri Csillagok után ismét a janicsárok fogják jelenteni. Hadvonalaik megállásra késztetik a huszárokat és a muskétásokat. Közelharcban is igen kiválóak, hiszen ha már nem dönt a puska, elõrántják a szablyájukat és a nép közé csapnak. Gyengék azonban a közelharci egységek ellen, nincs megfelelõ védelmük az íjászok ellen és a honvéderõk ellen.
Az õslakosok
Az a népcsoport aki semmilyen retúrjegyre nem volt szüksége az utazáshoz, ha esetleg balul üt ki. Évszázadokon keresztül éltek békességben egymás között, saját hagyományaik ápolásával, bölényvadászattal és istentiszteletekkel töltötték napjaikat, amíg Kolumbusz és társai Bt. meg nem jelent az új világban.
Az európaiak megjelenésével tanulták meg a nyugati civilizált világ betegségeit és maguk is haderõket alkottak. Azonban a nyugati világ a szemükben ellenséggé változott, így fõ céljuk az idegenek kiûzése. Mégis a békés idõszakban szoros diplomáciai kapcsolatok létesültek, mint az angolok és az irokézek közötti megállapodások.
Fõvárossal nem rendelkeznek, mert vándorló életmódot folytattak. Apró kis településeik igen gyengék a nyugati civilizáció támadásai ellen, ezért gyõzelmük a váratlan támadásban forgott. Legerõsebb nép az irokéz lesz. Mégis sokat nem tudunk még a vad õslakosokról, egyedüliként említhetjük a pamut páncéljukat, mellyel a kezdeti lövéseket kivédhetik. Azonban sorsuk elõbb-utóbb beteljesedik.
ez a tartalom innen van Age of Empires III Hungarian fansite
( http://ageofempires3.hu/e107_plugins/content/content.php?content.3 )
Age of Empires III
Peffy, 2006 április 18 kedd - 00:00:00
Spanyolok
A spanyolok megszimatolták az újvilágban lévõ arany mennyiséget. Barcelonai conquistador-ok hatalmas lépésre szánták el magukat. A királynõ nevében hajókat szereltek fel, és legénységet toborozva elindultak Kolumbusz Kristóf útvonalán.
A spanyolok a játék igazi aduászai. Páncélozott gyalogosaik és calvalry nevezetû lovasaik ellen igen nehéz a gyõzelmet kivívni nyílt terepen. A fõvárosuk a játék egyik legerõsebb központja, innen kiindulva gyárthatjuk az erõs pikeman-okat és formációkba rendezhetjük könyörtelen lovasainkat. Az arany megszállottjai elõnyösebb feltétellel indul, mint a többi nép.
Szépséges fõvárosuk Sevilla, ami nem a dzsungel közepére épült, hanem közel a partokhoz. A királynõnek felajánlott város méltán viseli az újvilág fõvárosa címet. Kiváló kereskedési lehetõséget nyújt és a hajók is gyorsabban szállítanak errefelé, mint a másik nációéké. Extra bonuszként kapunk új egységeket, mint például a Redolero-t, lándzsást és harci kutyát.
Mégis pikásaink lesznek a legcélravezetõbb egységünk. A mocsaras, lápos vidékeken könnyebben mozog, mint lovas társaik és formációkba gyûlve szinte áttörhetetlen falat tudnak létrehozni. Olcsó és bonuszként könnyen bánik el az épületekkel és a lovasokkal. Hátrányuk a lassúság, és a korai idõkben elég szervezetlenek.
Angolok
A dicsõséges Anglia kereskedelmi érdekbõl kutatta a késõbbi gyarmatait. Amerikával is e célja volt, ezért a Mayflower-rel érkezett telepesek és kicsiny kis katonaság már hatalmas városokat és kisebb erõdítményeket húzott fel. Mindent a királynõért és a dicsõséges birodalomért. Azonban a kialakult személyi szabadság késõbb veszélyeztette a mini államokat.
Gazdasági téren viszont az angolok az aduászok. A telepesek kifinomult és gyors termelése a mielõbbi utánpótlás segítõje. A telepesek azonban védelmükre fegyvert kaptak és pár lelkes ember helyõrséget alapított. Gyalogosként a muskétások szereztek hírnevet, míg a lovasság itt is, mint a Közép-Európában, a huszárság lett. Fõvárosuk technológiája a legkiemelkedõbb és hadihajó gyártásban is leveri minden társát a kontinensen. A Home City itt London, mely az anyaország fõvárosáról lett elnevezve. Körös-körül majorságokkal van teleépítve, ahonnan termelhetõek lesznek a telepesek. Erõs egységük továbbá az angoloknak a longbowman, vagyis a nagy nyíllal rendelkezõ íjászok és a Rocket nevezetû lövészek. Mégis az aduászok a muskétások, akik formációba rendezõdve folyamatosan változtatják soraikat. Viszont erõs sortüzük ledönti a legerõsebb cavalry támadást is. Viszont elég lassan mozognak és töltenek újra, és az ágyuk ellen védtelenek.
Franciák
A csigaevõk szintén felfedezés hiányában indultak el az új világ felé. Az angoloktól megfelelõ távolságra uralmuk alá vonták Kanadát. Kereskedelmük az anyaországgal igen jelentõs volt, sõt az õslakók is városokkal tarkították a francia térségeket.
A francia gazdaság lassan fejlõdik, de hatalmas méretei majd elõnyünkké válnak. A katonahiány miatt a parasztok képességeik a korai harcokban igen tekintélyes. Késõbb kifejlesztik a legerõsebb lovasságot a Cuirassier hadat. A franciák erõs hagyományt ápolnak az õslakosokkal szemben. Diplomáciailag könnyebb velük szövetségre lépni. Fõvárosuk Párizs, ahol a Coureurs nevezetû szuper telepesek laknak, akik nem csak a harcban, hanem földmûvelés terén is megállják a helyüket. Az aduászaink a Cuirassier-ek lesznek, és a kiképzett harci parasztok. A páncélos lovasok hatalmas ponti elõnnyel indulnak csatában és hosszú soraik széttörik a legerõsebb gyalogsági láncok, bár a pikemanok elleni gyõzelem erõsen izzadtságszagú lesz.
Portugálok
Ki ne ismerné Kolumbusz Kristófot, aki elõször a közeli szigetekre tévedt, ezzel mégis azt hitte, hogy Indiába csöppent, pedig az európai nép elõtt egy teljesen kifosztatlan, új világ hevert. A portugálok aranyéhségükrõl is éhesek voltak, ezért fõleg a régi inka területek közelében telepedtek le Dél-Amerikában.
Amerika igazi felfedezõi, igen erõs kiváltsággal indulnak a játék elején. Két városközponttal gyorsabban termelhetik a parasztokat és ezzel akármelyik népet könnyen leelõzik, mind gazdaság és katonaság terén is. De ne feledkezzünk meg a portugálok aljas húzásáról, a kémekrõl sem. A Spyglass nevezetû akciónk során kideríthetjük ellenségeink hadi- és gazdasági állapotát is. Erõs hadiflottájuk, gyorsan mozgó könnyûlovasaik ideálisak lesznek a változatos amerikai tájra. Legerõsebb fegyveresük, a lovas tüzér a Dragoon lesz. Fõvárosuk nem meglepõ, hogy Lisszabon lesz. Bonuszként kiemelni lehet a szállító vagonokat, melyekkel gyors és tökéletes kereskedelmi szállításokat bonyolíthatunk le. Bonusz egységként a Cacadore-k lesznek, kikrõl sokat még nem igazán tudunk.
A harcok ásza, a mozgó lõszerraktár, a Dragoon lesz a stratégiák legfõbb eszköze a portugáloknál. Erõsek és igen erõs veszteséget tudnak okozni a rájuk törõ lovasságnak. Egyetlen hátrányuk a muskétások pontos célzása. Mégis a könnyed pozíció váltás offenzívára késztethet minket.
Hollandok
A hollandok igazi zsíros bankárokként települtek be az új kontinensre, ezzel reményeik szerint jól megszedve magukat. Elsõ városuk a híres erõdítmény, New Amsterdam volt. De jöttek az angolok és megalapították New Yorkot.
A játék meg nem értett kereskedõ népe a hollandok igen nagy hátránnyal dobják be magukat a foglalásba. Limitált telepeseik és veszteségeket szenvedõ gazdaságuk megfontolásra készteti õket. Bankrendszerük és pénzverésük még is egyedülálló. A fõvárosuk ezért mindennél fontosabbnak érzi a védekezés és a gazdasági régiók kihangsúlyozását. Amszterdamban érhetünk el minden fontos fejlesztést, szóval elég gyakran kell ide visszatérnünk. A városban pénzért vehetünk telepeseket, de szerencsére a bankunk érméket visszahozza költségeinket. Különleges egységeik a követek, a békés megoldások hívei, a különleges lovas katona a gyors rajtaütésre és a Fluyt egységeink, akik szerepe még homályba burkolózik.
Fõ egységünk, a hollandok aduásza, az elõcsatározó lesz, a Skirmisher, mely erõteljes támadásaival minden gyalogost elsöpör. Erõssége és olcsósága miatt, a holland nép kedvencévé teszi õket.
Németek
A németek hatalmas katonasággal érkeztek e vidékre, hogy felkutassák a mendemondákból ismert Eldorádót. Mivel nem számítottak a kontinens zord körülményeire és az õslakosokra, ezért igen hamar csapdába estek. Egyetlen megélhetési lehetõségük a letelepedés lett.
A németek tehát igen szûkölködnek telepesekben, és ez a fõ kiváltó ok a gazdaságuk hanyatlásának. Szerencsére a paraszti seregek és az Uhlan-i lovasság megalapította városközpontot. Fõ erõsségük a játék elején kérhetõ zsoldosok, akik igaz pénzért dolgoznak, de elég jó munkát végeznek, még mielõtt beköszönt az igazi civilizációk kora. Fõvárosuk Berlin, ahonnan elérhetõvé válnak a telepesek vagonjai és az Uhlan vitézek. Bonusz egységként érdemes megemlítenünk ismét a vagonokat és a lovasokat, de a zsoldos sereg is elõnyünkre fog válni.
A játékunk német aduászai a Dopplesoldnerek, a zsoldosok. Betömörödött formációik feltörhetetlenek a lovasság szempontjából Hátrányuk a lassúság és hogy igen drágák. A többi gyalogossal nem igazán tudják felvenni a harcot, fõleg a lövészek támadásai ellen.
Oroszok
Õk az egyetlenek, akik nem az Atlanti-óceánon keltek át az új kontinens meghódítására. A Bering-szoroson keresztül már is a hideg Alaszkában találták magukat, ahol komolyan meggyûlt a bajuk az õslakosokkal. Ezért az amerikaiaknak eladták jutányos áron 1$-ért J.
A játékot sokkal több nyersanyaggal kezdik, mint a többiek, bár telepeseik száma nem méltó az orosz névhez. Gazdaságuk ezért kezdetben igen gyenge, a de a fókuszba állított termelés meghozza a várva-várt eredményeket. Az erõs orosz katonák egyediségükrõl és harci erényeikrõl híresek. Hadi szempontból mégis hatalmas erõt tudnak mozgósítani.
Fõvárosuk Moszkva a folyamatos paraszttermelésrõl és a halomra gyártott katonákról híres. Különleges egységeik a pikeman orosz megfelelõi a Streletek lesznek, a gyorslovasság koronázatlan királyai a kozákok lesznek és a nagybirtokosi harcosok, az opricsnyikok is szerepet kapnak a közelharcokban.
Az oroszok aduászai a játék legerõsebb egysége, a gránátosok lesznek. Minden támadást képesek lesöpörni, legyen szó lovas, vagy akár ágyús támadásról. Azonban ha igen közel érnek az ellenséges egységek, akkor igen nagy veszélyben vannak, mert gyenge védelmük igen korai elhalálozásra készteti õket. A további lényeges dolgok: az olcsósága, és az épületek elleni oszlopos támadás.
Oszmánok, törökök
A törökök a nagy világ foglalásukban tévedhettek az új kontinensre és a rájuk jellemzõ módon, csak egyikük maradhat ottan. A leggyengébb láncszem is távozni fog…
A törökök nagy elõnye a folyamatos paraszttermelés. Építhetünk mecsetet és több száz civil épületet, ezzel tovább fejlesztve a telepeseinket. Az oszmán birodalom Ázsia és Európa után erre a kontinensre is beteszi a lábát, és mindent elkövet, hogy a többi gyarmatosító népet kisöpörje az újvilágból. Elõnyükre lesznek gyors és kegyetlen harcosaik.
Fõvárosunk nem meglepõ, hogy Konstantinápoly lett. Elõnyként kapjuk a sorozatos paraszt-elõállítást, de valahogy több civiláziós bonuszt nem kap a muszlim nép. Különleges egységeik az Abus Gun nevezetû honvéd erõk, a puskák gyors kezelõik a janicsárok, az igazi könnyû lovasok a szpáhik és a Great Bombard nevezetû gránátos erõk.
Az igazi fenyegetést az Egri Csillagok után ismét a janicsárok fogják jelenteni. Hadvonalaik megállásra késztetik a huszárokat és a muskétásokat. Közelharcban is igen kiválóak, hiszen ha már nem dönt a puska, elõrántják a szablyájukat és a nép közé csapnak. Gyengék azonban a közelharci egységek ellen, nincs megfelelõ védelmük az íjászok ellen és a honvéderõk ellen.
Az õslakosok
Az a népcsoport aki semmilyen retúrjegyre nem volt szüksége az utazáshoz, ha esetleg balul üt ki. Évszázadokon keresztül éltek békességben egymás között, saját hagyományaik ápolásával, bölényvadászattal és istentiszteletekkel töltötték napjaikat, amíg Kolumbusz és társai Bt. meg nem jelent az új világban.
Az európaiak megjelenésével tanulták meg a nyugati civilizált világ betegségeit és maguk is haderõket alkottak. Azonban a nyugati világ a szemükben ellenséggé változott, így fõ céljuk az idegenek kiûzése. Mégis a békés idõszakban szoros diplomáciai kapcsolatok létesültek, mint az angolok és az irokézek közötti megállapodások.
Fõvárossal nem rendelkeznek, mert vándorló életmódot folytattak. Apró kis településeik igen gyengék a nyugati civilizáció támadásai ellen, ezért gyõzelmük a váratlan támadásban forgott. Legerõsebb nép az irokéz lesz. Mégis sokat nem tudunk még a vad õslakosokról, egyedüliként említhetjük a pamut páncéljukat, mellyel a kezdeti lövéseket kivédhetik. Azonban sorsuk elõbb-utóbb beteljesedik.
ez a tartalom innen van Age of Empires III Hungarian fansite
( http://ageofempires3.hu/e107_plugins/content/content.php?content.3 )